Zirc - a Bakony fővárosa

VENDÉGCSALOGATÓ
I  ♥ ZIRC

A legkorábbi évszámhoz kapcsolódó esemény, amely Zirchez kötődik a Képes Krónikában olvasható. A tudósítás szerint 1060-ban az itteni udvarházban hunyt el I. András király, akit sebesülten öccse, a trónkövetelő Béla herceg fogott el a Moson közelében vívott csata után. Az udvarház létét régészeti ásatások is megerősítették, a kutatások arra mutatnak, hogy Zirc lehetett a bakonyi királyi birtokok központja. A „királyi udvarház” már akkor egy kisebb települést jelentett, ugyanis a központi épület mellett voltak az uradalom vezetőinek és az udvari szolgáknak a házai, valamint a gazdasági épületek, és mindig tartozott hozzá templom is.

Ezt a területet adományozta 1182-ben III. Béla a Clairvaux-ból hívott cisztercieknek, akik az udvarházban élve építették fel apátságukat. A 13. században Zirc apátja kapta a legtöbb királyi és pápai megbízást, ezért a pilisi ciszterci monostor mellett ez volt a legjelentősebb, legtekintélyesebb magyarországi alapítása a rendnek. Az udvarház körül alakult ki a középkori falu, ennek plébániatemploma pedig az udvarház kápolnája lett. A falu lakói az apátság jobbágyai voltak.

A 14. század már a lassú pusztulás idejének kezdete. Folyamatosan csökkent a szerzetesek létszáma, a kommenda rendszer szétzilálta gazdaságaikat. Az Oszmán Birodalom uralma alatt a terület lakossága folyamatosan csökkent olyannyira, hogy 1552-re, amikor a török elfoglalta Veszprém várát, valószínűleg elnéptelenedett.1536-ban egy adóösszeírás még 13 portáról tudósít, de ezek száma 1553-ra kettőre zsugorodott. Később már pusztaként adományozták tovább az apátság többi birtokával együtt.

Az apátságot a török kiűzése után a sziléziai Heinrichau (ma Henryków, Lengyelország) monostora alapította újra. Az első kolonizációs kísérlet kudarcba fulladt, mert 1704-ben a Heinrichau környékéről érkezett német telepesek házát a kuruc csapatok felgyújtották. Később a középkori monostor mellett, de annak köveit felhasználva építették fel az új épületet, amelynek templomát 1752-ben szentelték fel. A szerzetesek száma folyamatosan nőtt, 1799-ben már 28-an éltek a megszentelt falak között. A falu felélesztéséhez főleg német nyelvterületről érkeztek katolikus telepesek, így többek között Sziléziából, Türingiából, Brandenburgból és az osztrák tartományokból. Kezdetekben mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 18. század második felére kialakult az iparosság is. Az alapfokú oktatás kezdete is erre az időszakra tehető, 1771-ben az iskola rektora német nyelven tanította az elemi ismereteket.

Zirc fejlődésének nagy lendületet adott, amikor 1814-ben az apátság függetlenedett Heinrichautól, és egyesítették Pilis és Pásztó apátságával. Dréta Antal (1814-1823), majd Villax Ferdinánd (1826-1857) nagyszabású építkezéseinek köszönhetően nyerte el az apátsági épület a mai, a városképet is meghatározó formáját. Az építkezéseknek köszönhetően a zirci iparosréteg is megerősödött, a helyi kőművesek az egész Dunántúlon jó hírrel bírtak, de a környék erdősségei a fafeldolgozásnak is lehetőséget biztosítottak. A település városi jellegét nagyban befolyásolta, hogy 1867-ben a járás székhelye lett Zirc, ezzel a Magas-Bakony közigazgatási, gazdasági és kulturális központjává vált. Itt fontos megemlíteni a település leghíresebb szülöttjét, Reguly Antalt (1819-1858), aki néprajzkutató és a magyar finnugrisztika kiemelkedő képviselője volt. A lakosság száma 1900-ban már 5437 fő volt, és őrizte német jellegét. A polgárosodást számos egyesület (olvasókör, kaszinó, gazdakör, iparoskör, legényegylet), a takarékpénztár és hitelszövetkezet, a Zirc és Vidéke hetilap megjelenése, az Erzsébet Kórház felépítése is jól mutatja. A gazdaságra előnyösen hatott a Veszprém-Győr vasútvonal megvalósulása (1906). A kommunista államhatalom 1950-ben betiltotta a legtöbb szerzetesrend, köztük a ciszterciek működését is, a szerzeteseket Zircről elköltöztették. Az 50-es évek elejétől, a kistérség fejlődésének irányát, a dudari szénbánya nagyszabású fejlesztése és működése határozta meg. A bányászokat, bányamérnököket az ország távolabbi vidékeiről toborozták. Lakhatásukat nagyrészt Zircen oldották meg az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésével. A bányászat munkaerő utánpótlásának megoldására az apátsági épületben vájáriskola és kollégium létesült. A bánya fejlesztésének időszakában több ipari és szolgáltató üzem is létrejött, amelyek szintén hozzájárultak Zirc lakosságának gyarapodásához. A település megőrizte a környék gazdaságában, közigazgatásában, egészségügyi ellátásában, valamint kultúrájában és oktatásában betöltött központi szerepét. Ez utóbbit színesítette, hogy a szakiskola profilját kibővítették mezőgazdasági gépszerelő szakkal, 1962-től pedig gimnáziumi képzést indítottak. A Bakonyi Természettudományi Múzeumot 1972-ben alapították. A fejlesztéseknek köszönhetően Zirc 1984-ben városi rangot kapott. A bánya gazdasági erejének köszönhetően rendkívül élénk sportélet bontakozott ki. A Zirc-Dudari Bányász SE versenyzői labdarúgásban, röplabdában, kézilabdában, vívásban, cselgáncsban és birkózásban értek el jelentős sikereket.

A rendszerváltás után a szerzetesek visszatérhettek, így újra Zirc lett a ciszterciek központja Magyarországon. Az apátságot több ütemben újították fel, 2013 óta modern látogatóközponttal is várja az érdeklődőket. A Szakképző Iskola 1994-ben költözött át a monostorból az új, modern épületébe, amihez kollégium és egy többfunkciós tornaterem is csatlakozik. A városban a 1990-es években korszerűsítették a közműveket, illetve vezették be a gázt. 1992-ben nyílt meg a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház a település egyik legrégebbi épületében, a Dubniczay –házban, az intézmény Reguly Antal munkásságát, a Bakony népművészetét és a település helytörténetét hivatott bemutatni. Ugyancsak a rendszerváltás után alakultak ki Zirc testvérvárosi kapcsolatai, 1990-ben Polheim (Németország) és Barót (Románia, Erdély), 1998-ban Nivala (Finnország), 2015-ben Dercen (Ukrajna, Kárpátalja) településével kötöttek megállapodást.

A térség gazdaságát jelentősen megrázta a dudari szénbánya 1994-től kezdődő folyamatos leépítése, majd 1999-2000-es felszámolása. Ennek hiányát a mai napig sem sikerült megszüntetni, mert bár jelentős a szolgáltató szektorban és helyi mikro- és kisvállalkozásokban dolgozók száma, a lakosság egy része a közeli nagyobb városokba (Veszprém, Győr, Mór, Székesfehérvár) jár dolgozni. Nagyon pozitív változás volt a 100 éves Erzsébet Kórház – Rendelőintézet teljes felújítása, amely során az épületeit bővítették, modernizálták. Ma a krónikus gondozás, és a mozgásszervi rehabilitáció van a kórházi ellátás középpontjában.

A város nagy, országosan is ismert rendezvényei a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta.

Összegzésként elmondható, hogy Zirc az elmúlt több mint félévszázad alatt nagy fejlődésen, változáson ment keresztül. A lakott, beépített terület meghaladja a négy négyzetkilométert, szinte a teljes Zirci-medencét betölti. Zirc napjainkban méltán nevezhető a Bakony fővárosának, a zirci járás központjának, és ezt a „státuszt” tovább erősítik a 2010-es években megvalósult infrastrukturális fejlesztések, melyeknek köszönhetően településünk egy folyamatosan megújuló város képét mutatja, magában hordozva a múlt értékeit.