A legkorábbi évszámhoz kapcsolódó esemény, amely Zirchez kötődik a Képes Krónikában olvasható. A tudósítás szerint 1060-ban az itteni udvarházban hunyt el I. András király, akit sebesülten öccse, a trónkövetelő Béla herceg fogott el a Moson közelében vívott csata után. Az udvarház létét régészeti ásatások is megerősítették, a kutatások arra mutatnak, hogy Zirc lehetett a bakonyi királyi birtokok központja. A „királyi udvarház” már akkor egy kisebb települést jelentett, ugyanis a központi épület mellett voltak az uradalom vezetőinek és az udvari szolgáknak a házai, valamint a gazdasági épületek, és mindig tartozott hozzá templom is.
Ezt a területet adományozta 1182-ben III. Béla a Clairvaux-ból hívott cisztercieknek, akik az udvarházban élve építették fel apátságukat. A 13. században Zirc apátja kapta a legtöbb királyi és pápai megbízást, ezért a pilisi ciszterci monostor mellett ez volt a legjelentősebb, legtekintélyesebb magyarországi alapítása a rendnek. Az udvarház körül alakult ki a középkori falu, ennek plébániatemploma pedig az udvarház kápolnája lett. A falu lakói az apátság jobbágyai voltak.
A 14. század már a lassú pusztulás idejének kezdete. Folyamatosan csökkent a szerzetesek létszáma, a kommenda rendszer szétzilálta gazdaságaikat. Az Oszmán Birodalom uralma alatt a terület lakossága folyamatosan csökkent olyannyira, hogy 1552-re, amikor a török elfoglalta Veszprém várát, valószínűleg elnéptelenedett.1536-ban egy adóösszeírás még 13 portáról tudósít, de ezek száma 1553-ra kettőre zsugorodott. Később már pusztaként adományozták tovább az apátság többi birtokával együtt.