Barlangok

Csengőhegyi-zsomboly: (Ördöglyuk.) Bakonynána határában, a Csengőhegy É-i részén, dachsteini típusú, liász korú mészkőbe mélyülő, 13,5 m mély víznyelő-zsomboly. (N:47°270’ E:17°992’)


Cseresi-zsomboly: Csesznek határában, Imre-majortól É-ra, eocén korú nummulinás mészkőbe mélyülő, mindössze 2.4 m mély, kőtörmelékkel eltömődött üreg, mely feltáró kutatásra vár. (N:47°309’ E:17°883’)


Cseszneki-barlang: A cseszneki Várhegy Ny-i tövében nyílik, a Kőmosó szurdoknak D-i végénél. Alacsony bejárata tágabb kereszthasadékba vezet, amelynek a bejárattal szemben fekvő falán 8 m magasra felvezető, helyenként igen sáros szűk járat vezet tovább egy vakkürtőig. (N:47°352’ E:17°877’)


Cseszneki Kőmosó-szurdok sziklaüregei: A Csesznektől DK-re húzódó szurdokvölgy két oldalában, fődolomit és eocénkorú mészkő határán alakultak ki. Igen szerény méretűek. (N:47°350’ E:17°879’)


Cseszneki-sziklaodú: (Kecskelyuk) A Kőmosó-szurdoknak D-i végén, a Cseszneki-barlanggal szemközt, kb. 17 m magasságban. (N:47°351’ E:17°878’)


Gaja-szurdok sziklaürege: A bodajki Gaja-szurdok ÉK-i oldalában nyílik, az egykori malomtól K-re kb. 460 m-re, mintegy 30 m magasságban a völgy talpa felett. (N:47°313’ E:18°217’)


Hódoséri-átjáró: (Lyukaskő) Bakonyszentlászló határában, a Hódosér völgyének Ny-i peremén, a Szentlászlói-erdőben. A miocén kavicstakaróból magánosan kiemelkedő kis eocén mészkőszirtet egy csőszerű folyosó fúrja át, mely mindkét végén kőfülkévé bővülő ágakra oszlik: Érdekességén kívül kitöltésének tudományos jelentősége is lehet. (N:47°379’ E:17°835’)


Kisszépalmai-viznyelő: Porva határában, a Szépalmáról Kisszépalmára vezető kék jelzésű turistaút legmélyebb pontjánál. A veszprémi barlangkutató csoport tagjai Markó L. vezetésével 1956-ban 14 m mélységig bontották ki a júramészkő hasadékait. Huzatot is észleltek, ami indokolná a tovább kutatást. (N:47°291’ E:17°783’)


Kőpince-barlang: (Savanyú Jóska barlangja.) Bakonyszentlászló határában, Vinye-Sándormajornál, a Cuha szurdokvölgyének Ny-i oldalában. (N:47°360’ E:17°826’)


Kőrishegyi-zsomboly: (Ördöglik) Bakonyszűcs határában, a Kőrishegy csúcsa alatt közel 100 m-rel, a DK-i oldalon levő „márványbánya" alatt. Az országos kék jelzésből kiágazó kék barlangjelzés vezet hozzá. (N:47°292’ E:17°758’)


Magoshegyi Kőlikak: Dudar határában, a Magoshegy eocén korú mészkőből álló sziklafalának a tövében sorakoznak a fődolomitra való rátelepülés határvonalán. Legnagyobb közülük a Csapóné konyhájának is nevezett, 22 m-es összhosszúságú üreg a barlangcsoport DNy-i végződésénél. (N:47°312’ E:17°942’)


Odvaskő barlangcsoportja: Legrégebben ismert barlangjaink közé tartozik. Bakonyszűcs község határában, a Gerence egyik mellékágában, a Szarvad-árok É-i oldalának a peremén fekszik, mintegy 80 m relatív magasságban. A piros turista útjelzésen közelíthető meg. Odvaskő nem a barlang neve, hanem egy magában álló fődolomit sziklabástyáé, melynek tetejéről elragadó kilátás nyílik a környékre. A sziklaszirt Ny-i oldalába mélyül az Odvaskő-barlang 20 m hosszú, 8-10 m széles és 3-4 m magas, csarnokszerű ürege. (N: 47° 288’ E: 17° 715')


Ördögárok barlangjai: A vadregényes bakonyoszlopi Ördögárok mindkét oldalában számos barlangroncs található. Legnagyobb részük az eocénkorú mészkő alól kibúvó fődolomit határvonala mentén alakult ki, akárcsak a környék (Csesznek, Dudar) többi kisebb barlangja is. Teljes felsorolásukat adja az 1957-ben megjelent „Csesznek és Zirc" című útikalauz. E barlangok között említésre méltó az Ördögárki sziklaüreg (Kisbarlang). Bakonyoszlop határában, az Ördögárok középső szakaszának Ny-i oldalában, 12,4 m magasan a meder felett. Fődolomitba mélyülő, 7,5 m hosszú, emelkedő aljú üreg. (N: 47° 339’ E: 17° 916')


Remetelyuk: Bakonyszentlászló határában, a Cuha végső szurdokának az É-i oldalában. Fődolomitban kialakult, 7 m hosszú, emelkedő aljú ürege teremmé szélesedik, mennyezetén két beomlásos eredetű kürtővel. A jobboldalin kimászva szép kilátásban részesülünk. (N:47°269’ E:17°992’)


Somhegyi-barlang: (Nagy Pénzlik.) Bakonybél határában, a Somhegy DK-i lejtőjén, 800 m tszf. magasságban. A kilátótól piros barlangjelzés vezet hozzá. Magas fekvése és zsákszerű alakja miatt a téli hideg meggyűlik benne és tavaszonként látványos jégcsapok meg oszlopok keletkezésére vezet. (N: 47°250’ E: 17°779’)


Somhegyi-zsomboly: (Kis Pénzlik) Bakonybél határában, a Somhegyi-barlangtól nem messze, a piros barlangjelzés mentén, kb. 607 m tszf. magasságban. (N: 47°252’ E: 17°760’)


Sűrűhegyi-barlang: (Éva-barlang, Nagybarlang, Ördöglik, Sűrűhegy 2. sz. barlangja; több szerzőnél tévesen Magoshegyi-barlang néven is szerepel.) Dudar határában, az Ördögárok meredek K-i völgyoldalában, a peremhez közel, mintegy 45 m relatív és 370,1 m tszf. magasságban. (N: 47°322’ E: 17°905’)


Szárazgerence-barlangja: (Betyár-barlang, Pörgölhegyi-barlang) Bakonyszűcs határában, a Szárazgerence meredek Ny-i oldalának a peremén. A völgyben futó sárga útjelzésből kiágazó sárga barlangjel vezet hozzá, de megtalálható az ásatások anyagából származó törmelékkúp nyomán is. A még kitöltéssel eltorlaszolt járatok mögött valószínűleg a Bakony egyik legnagyobb, egykori patakos barlangja rejtőzik. (N: 47°262’ E: 17°748’)


Tiloserdei-barlang: Lókút határában, a Tiloserdőre felvezető nyiladék K-i oldalán. (N: 47°205’ E: 17°811’)


Tönkölösi-sziklaüreg: (Likaskő.) Kisebb dolomitüreg Bakonybél határában, a Tönkölős-hegy D-i lejtőjének a derekán. (N: 47°352’ E: 17°800’)


Zsiványbarlang: Tágas, de sekély kőfülke Bakonyszentlászló határában fődolomitban, a Remetelyuktól DNy-ra, a Cuha-szurdok másik oldalában, 20 m magasan. (N: 47°378’E: 17°834’)