Zirc - a Bakony fővárosa

Harmincöt évvel ezelőtt egy hosszabb bakonybéli nyaralásunk alkalmából háromszor is megtettük az utat a Szent kúti kápolnától a kerteskői ménesig. Imperiál , a csodaló akkor ott élt, tenyésztésbe fogva, nagyon szerettük volna látni. Az út annyira jól járható volt, hogy a mamám (még innen a hetvenen) velünk jött, (igaz csak először). Nem volt ennyi kidőlt fa, összehordott uszadék a mederben, így a sziklák és a víz között kényelmesebb volt az ösvény, a szemből jövő lovasok elől ki is tudtunk térni. A szurdok után napsütötte réten, a Báránylegelőn keresztül jutottunk el a Bábolnai Állami Gazdaság ménesének murvás útjáig. Kerítés csak karvastagságú nyírfa ágakból volt. No de tovább nem mehettünk, nehogy valami "fertőzést hurcoljunk be ". Vissza kellett mennünk a jelzett útra. A valamikori Rainprecht kúriáról csak annyit tudtunk, hogy az "előző átkost" is megelőző még átkosabb , 1950-es, 60-as években úttörő és KISZ vezetőképző táborok működtek benne. Másodszorra már okosabbak voltunk: szabad szombaton próbálkoztunk a telepre való bejutással, olyankor kevesebb főnök tartózkodott ott ( ez a módszer már Szépalmán bevált). Akkor meg Jani bácsi , az állat személyes gondozója nem volt ott, a felügyeletet hatalmas fehér kutyája látta el, akinek még az ott dolgozók sem mentek a közelébe. Hihetetlen, de harmadjára összejött "láthatásunk", még a boxba is bebocsátást nyertünk. Nagy-nagy kár, hogy akkor még nem volt fényképezőgépem.... A Judit forráshoz ZÖLD karikával jelzett kis ösvényen kapaszkodtunk fel , fától- fáig. Csodáltuk az Oltárkő tetejével egy magasságban fakadó tiszta vizet, ittunk is belőle. Vékony kis erecskéje az ösvény mellett indult el a Gerence felé, aztán alakított magának egy lavórnyi "állóvizet", onnan megint csurgott pár métert, hogy újra megpihenjen még néhányszor, amíg elérte a patakot. Aztán évekig csak rossz híreket hallottunk, privatizációról, kerítetlen, kutyával őrzött magánterületekről, elvadult, felhagyott ZÖLD - jelzésű túra útról. Még a Mészner csapattal is csak Oltárkőig mentünk a Szömörke völgy és a Bányász kút felől. De nem tettünk le arról a tervünkről, hogy azt az emlékezetes, szép utat újra bejárjuk. 2017 szeptemberben Kerteskő felől próbálkoztunk, szerettük volna a Rainprecht kúriát is kívülről megnézni. Egy helyi lakostól kaptuk a felvilágosítást, a faluban sem tudják, ki a tulajdonosa, be van kerítve és az embermagas gaztól be sem lehet látni. A ménes is privát tulajdon, az erdő jó része is be van kerítve egészen a patakpartig. ha magas a vízállás, nincs ösvény, csak a víz.... Szomorú... Tudtuk, hogy Somhegypuszta előtt van egy új út a szurdokhoz, ZÖLD háromszöggel jelölve, más lehetőség nem lévén, azon indultunk el.