Jác, 1904. október 4. – Budapest, 1978. november 15.
Régész, irodalomtörténész, néprajzos, könyvtáros, megyei múzeumigazgató.
Kecskeméten érettségizett, 1927-ben a budapesti tudományegyetemen végzett, ahol 1929-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egy évig ösztöndíjas Berlinben, majd díjtalan gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1933-tól a Veszprém Megyei Múzeum és Könyvtár tiszteletdíjas munkatársa, 1935-től múzeumőr. 1935-ben egy, a devecseri járásbeli, Öcs községi ház alapján létrehozta az első vidéki skanzent, amely a múzeumépület mellett ma is látogatható Bakonyi Ház. Több őskori és középkori feltárást vezetett. 1943-ban Zircen a királyi udvarház és középkori templom régészeti feltárását végezte. 1957-ben bronzkori ásatásokat irányított Békásmegyeren, 1964–1966 között az MTA Régészeti Intézetének munkatársa. 1942–1944 között társszerkesztője a Dunántúli Szemlének, kiadta a Veszprém megyei füzetek c. helytörténeti kiadványsorozatot. Műveit és az Irodalmat a Wikipédia tartalmazza.
Forrás: (Szűcs István Miklós: Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban, Minerva Kiadó, Bp., 2018)