BAKONYBÉL

BAKONYBÉL

Zirctől 18 km-re, a Magas-Bakony szívében, 600-700 méteres hegycsúcsok övezte medencében terül el ez az alig 1200 lelkes falu. A Zirc felől érkezők szívét megdobbantja a látvány, ahogy az erdőben kanyargó műút magaslatáról egyszer csak kitárulkozik a völgy a benne ülő apró házakkal és tágas kertekkel. Magyarország egyik legszebb fekvésű településének tartják. Kedvelt kirándulási és üdülési célpont, többnapos itt tartózkodáshoz bőséges programot és látnivalót kínál.

Bakonybél életét egy évezrede két tényező határozta meg: az erdő és a bencés monostor.

A falu a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet központja, egyben a Natúra 2000 hálózat része. Itt található a Bakony-hegység három legmagasabb pontja, a Kőris-hegy (709 m), a Kék-hegy (661 m) és a Nagy-Som-hegy (613 m). A mészkő felépítésű hegyvonulataiban mintegy 30 barlang alakult ki, völgyeiben pedig számos időszakos vagy állandó vízfolyás található, melyeket bővizű források (kutak) táplálnak. A táj erdőségeit nagyrészt a bükkösök alkotják, amelyek az alacsonyabb hegyoldalakon gyertyánnal, juhar fajtákkal, hárssal, kőrissel elegyesek. Tavasszal üde színfoltok a virágzó vadgyümölcsfák. A lombok között számos énekesmadár hangját halljuk, de az erdőzsongást gyakran megtöri a fehérhátú fakopáncs sorjázása, vagy a holló vijjogása. Az éjszaka hangjait a baglyok huhogása, ősszel a szarvasbőgés uralja. A nagyon szerencsések nappal feketególyát is láthatnak. A halkan túrázók őzekkel, szarvasokkal, olykor muflon-csapatokkal találkozhatnak. A növényvilág is rejteget ritkaságokat, mint pl. a télen is zöld babérboroszlán, a szurdokvölgyek illatos virága, a holdviola, vagy a sziklák gímpáfránya. Növényhatározót érdemes a hátizsákba tenni, mert a gyógynövények és a gombák gazdag tárházáról még nem is ejtettünk szót.

A barlangok, a sűrű erdőség, a bővizű források, a gazdag vadállomány évezredek óta nyújtottak menedéket a különböző népcsoportoknak. A kisebb őskori leletek mellett erről tanúskodnak Pápavár és Tevelvár földsáncai, vagy a régészeti ritkaság számba menő Százhalom, 226 db halomsíros urnatemetője. Honfoglaló eleink is birtokba vették a rengeteget, vallási szertartásaik helyszíneként egy-egy kimagasló sziklát, „követ” választottak áldozati oltárnak.


Fejedelmi, majd királyi birtok volt a Bakony, vélhetően kis királyi udvarház is állhatott a mai falu belterületén. A 11. század elején István király vendégeként érkezett ide Gizella királyné rokona, a később szentté avatott Günter bencés szerzetes, aki remete életre alkalmas tájat látott a Béli-medencében. Javaslatára az uralkodó létre is hozta a kis Szent Benedek-rendi monostort 1018-ban, amely a középkor folyamán virágzó monostorrá fejlődött, csak a török hódoltság idején néptelenedett el.

Újjáélesztésére a 18. század elején került sor, ezzel egy időben a rend a Felvidékről szlovák családokat telepített le a medencében. Ezek az emberek csak az erdőrengeteget találták itt, szántóföldi művelésre alkalmas területet nem. Ezért kezdtek fából mezőgazdasági szerszámokat készíteni, amelyeket az élelmiszert termelők piacain jól tudtak értékesíteni. A következő évszázadokban ez a faeszközkészítés lett a megélhetésük alapja az erdőművelésen, az erdőben tartott állatok tenyésztésén kívül. A faszerszám-készítés kézműves hagyománya a 20. század második feléig meghatározó volt falu életében.

Manapság – ipar hiányában – a színvonalas vendégfogadás élteti Bakonybélt. Az egykori SZOT üdülőből átalakított Bakony Hotel mellett több panzió és mintegy félszáz magánszállás biztosít minden igényt kielégítő pihenési lehetőséget. Osztálykirándulásokhoz, táborozásokhoz is van megfelelő hely. Minderről a bakonybel.hu vagy a www.szallasbakonybelben.hu oldalakon informálódhat az érdeklődő.


Rendezvények

A szállásadók baráti köre, a Guzmics Izidor Kulturális és Idegenforgalmi Egyesület és Bakonybél Önkormányzata fontosnak tartja, hogy mind a helyben lakók, mind a falu vendégei vonzó programokat találjanak. Februárban, a böjt kezdete előtti szombaton a Falusi disznóvágáson vaddisznó is kerül a rendfára. A kóstolást szórakoztató műsorok, versenyek kísérik. Hasonló nagy rendezvény a Medvehagymás Napok, vezetett túrákkal, ételkóstolóval, kézműves kirakodóvásárral, biotermékek és gyógynövények árusításával. Július második hétvégéjén a Faünnep Csoda-Fa-Falván az erdő rétjeire vezeti a vendégeket, ahol kézműves bemutatók és vásárok, a gyerekeknek játékos foglalkozások, erdészeti gépek és tűzoltók bemutatója, koncert, látványos műsor igyekszik bemutatni mindent, amit az erdőről, a fákról és az emberekről tudni kell. Augusztus első hétvégéje a Falunapé, ami vidám, közösségéltető szórakoztató nap. Ezt követi az Énekmondók Emlékezete, ami zenei programjaival és esti tábortűzével Bakonybél díszpolgára, Cseh Tamás életműve előtt tiszteleg. Augusztus utolsó szombatja hagyományosan a Nyármarasztalóé, piknikkel, zenés műsorral, tábortűzzel. Szeptember második hétvégéjén a környezetvédelemnek szentelt Teremtés Napjára, utolsó szombatján a Gerence-parti Pityóka-partyra várjuk a látogatókat, ahol minden étel, ital, játék, verseny a krumpliról szól. A szezont hagyományosan a Tökös délutánnal zárjuk, amelyen a faragás, a célba dobás, a tréfás erőpróba alapja és ihletője a tök minden fajtája.

A nagyobb rendezvények mellett rendszeres vezetett túrák, erdei kisvonatozás, alkalmi közösségi programok nyújtanak kellemes kikapcsolódást. (bakonybel.hu)

A látnivalók közül csak néhányat említünk kedvcsinálónak, az ajánlott weboldalakon bővebben tájékozódhatnak.


Szent-kút (Borostyán-kút)

Nem volt Bakonybélben, aki nem látta a Szent-kutat! A falu központjától 800 méterre, az erdőben áll az apró kápolna, amelyet Szűz Mária tiszteletére, és Szent Gellért emlékére emelt a 19. században a falu. Három forrás fakad itt egymás mellett a Borostyán-kő szikla alatt, amelyek vizét a 20. század végén kis tóvá duzzasztotta a falu közössége. A szikla pogány áldozóhely lehetett egykoron, ma a Kálvária áll a tetején. Népszerű pihenőparkja a helybélieknek és a turistáknak egyaránt.


Szent Mauríciusz Monostor

Szent Günter hozta el az általa alapított béli bencés monostorba a római-kori, a Kr. u. 3. században élt legionárius, a 6600 társával a kereszténységért vértanú halált vállaló Szent Mauríciusz tiszteletét, aki azóta a monostor és a falu védőszentje is.

A török idők után újjászervezett monostor és a templom ma is látható épülete a 18. század közepén készült el, szolid barokk stílusban. Kiemelkedő értéke a főoltárkép, Polinger Ignác alkotása.

A monostort 1998 óta ismét birtokba vették a Szent Benedek-rendi szerzetesek, élő, tevékeny közösséget alkotva. A monostor épülete belül nem látogatható.

Látogatható: zarándokudvar, gyógynövénykert, arborétum, kiállítótér, gyógynövény bemutató padlás, látványműhelyek.

Nyitvatartás, programok egyéni látogatóknak és csoportoknak: www.bakonybel-monostor.hu


Pannon Csillagda

A Bakonyban járók egyik legnépszerűbb úticélja a Pannon Csillagda, az ország legkorszerűbb csillagászati élményközpontja. Csillagászat- és űrhajózás történeti kiállításaival, Európa egyik legmodernebb obszervatóriumával, planetáriumával és 3D-s mozijával, csillagvizsgáló programjaival évente több tízezer vendéget vonz az ország legkevésbé fényszennyezett égboltja alá.

Bővebben: https://csillagda.net


Bakonybéli Tájház

A 19. század közepén épült két lakóépületet íves kapu köti össze, amelyen benézve meglepő látvány, egy indián tipi fogadja a látogatót. Mielőtt erre magyarázatot kapnánk, érdemes végignézni porta lakóházában a néprajzi kiállítást, amely egy módos bakonybéli gazda száz évvel ezelőtti életkörülményeit mutatja be. Megismerkedhetünk a bakonyi faeszközkészítés történetével, eszközeivel és hagyományával is. A kisebbik épületben megmaradt az eredeti szabadkéményes konyha a kemencével. Az időszaki kiállítások mellett itt látható az egykor Cseh Tamás nevével fémjelzett, ma is élő bakonyi indián játék történetét ismertető tárlat. A Tájház minden vendégét tárlatvezető kíséri végig a kiállításokon, így téve otthonossá és vendégbaráttá a látogatást. Alkalmanként kézműves bemutatók és foglalkozások zajlanak a porta udvarán. Érdemes a faluval való ismerkedést itt kezdeni, ahol a háziasszonyok a falu látnivalóiról, túraútvonalakról, programokról is részletes tájékoztatást adnak, a szükséges térképeket is helyben beszerezhetik. Bővebben: bakonybel.hu


A Bakonyi Erdők Háza

A Magas-Bakony erdőségeinek, növény- és állatvilágának, az erdő- és a vadgazdálkodás bemutatásának szentelte kiállítását. Az épületet és a tárlatot 2017 szeptemberétől felújítják. (bfnp.hu)


Magnólia-liget

A főút Pápa felöli végén 2016-2017-ben a falu lakossága adományokból létrehozott egy magnólia fákból álló ligetet, ahol a település díszpolgárainak is emléket állított. Egy-két év múlva virágpompával fogadja – búcsúztatja a még kopár tavaszi Bakonyban a látogatót.


Szent-kút projekt

szentkutprojekt.hu


Bakonybél változatos kulturális programjaival, vendégszerető lakosságával, színvonalas szálláshelyeivel, gyönyörű természeti környezetével az év minden szakában várja a kulturált pihenésre vágyókat.


A TAKI Játék- és Nosztalgia Múzeum 2020. nyarán nyílt meg a Bakonybéli Tájház e célra felújított torkospajtájában. Takács János magángyűjtő évtizedek óta gyűjti az 1950-1980-as évek játékait, használati eszközeit. A több tízezres anyagból készült válogatás egyaránt bemutatja a budapesti és a győri lemezárugyárakban készült játékautókat és az első Magyarországon beszerezhető számítógépet, társasjátékokat, kerékpárokat, rádiókat és technikai eszközöket. A kiállítás az ikonikus élettereket is megjeleníti, a hajdani szobabelsőt, a presszót, a mozit, egy falusi búcsú standját, a szerelőműhelyt. Felidézi azt az életmódot, amikor még a családtagok, szomszédok, felnőtt és gyerek barátok együtt, társaságban, közösségben töltötték életüket. Alkalmat ad arra, hogy személyes élményeinkről, emlékeinkről meséljünk gyerekeinknek, unokáinknak.


Bakonybéli Hírmondó


Zirc, Március 15 tér 1. • +36 88 593 700, +36 30 294 7499 • turizmus@zirc.hu