REGULY ANTAL
Zirc, 1819. július 11. - Buda, 1858. augusztus 23.
Néprajzkutató, nyelvész.
A finnugor népek közötti kutatás úttörője rövid élete során alapvető kutatásokat végzett. 1828-1833 között Reguly Antal a ciszterci rend székesfehérvári gimnáziumába járt, a hatodik osztályt pedig Nagyszombatban végezte el. Ezt követően a győri akadémián tanult bölcseletet, majd tanulmányai befejeztével a pesti egyetem jogi fakultásának lett hallgatója. A jogi pálya azonban egyáltalán nem vonzotta. Már egyetemi hallgató korában nagyobb tanulmányutakat tett. Utazási során Reguly magyar nyelvű feljegyzéseket készített, amelyek az irodalmias színezetű tájleírások és elbeszélések mellett részletes tudományos megfigyeléseket is tartalmaznak a legkülönbözőbb témákban, a természetrajzról az ásványtanon át a bányászat és pénzverés technikájáig. Finnországi utazásai során személyesen is megismerkedett a finn népköltészettel, lappföldi útján pedig már néprajzi tárgyakat is gyűjtött. Két évet töltött Finnországban, s valójában ezalatt alakultak ki tudományos tervei. A megismert balti-finn nyelveket összevetve a magyarral arra a következtetésre jutott, hogy nyelvünk legközelebbi rokonságát nem ott, hanem a keleti finnugor, leginkább az obi-ugor nyelvek körében kell keresnie.
Reguly munkásságának jelentősége több szempontból is felbecsülhetetlen: a népek kutatásában érvényesített komplex szemlélete jóval megelőzte korát, az általa a helyszínen megismert nyelvek és népek száma nagy, tárgygyűjteménye a mai Néprajzi Múzeum legrégibb anyaga.
Forrás: Bakonyi fények: válogatás. Zirc: Békefi Antal Városi Könyvtár, 2014.